A Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóságot és az Innovációs Minisztériumot ostromolják a felnőttképzők, azt kifogásolva, hogy saját és tanítványaik adatait is meg kell adniuk, különben nem dolgozhatnak. Munkájukat az sem könnyíti meg, hogy egyre nehezebben jutnak hozzá a tanítványok személyes adataihoz.
Olyan érzékeny személyes adatokat kell megadniuk és kezelniük, amihez se kellő ismeretük, se megfelelő informatikai hátterük nincs. Egyelőre megbecsülni sem lehet, mennyien dolgoznak ezentúl inkább feketén, zsebre. Vagy hagynak fel végleg a tanítással.
A felnőttoktatási törvény ma azokat a nyelviskolákat bünteti, amelyek törvényesen akarnak működni, és azoknak nyújt ellenőrizetlenül széles teret, akik csalnak – állítja a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete alelnöke. Salusinszky András szerint sok hasonlóság van a nyelviskolák és a közoktatás működése között, egyebek miatt ezért is csatlakoztak a „tanárlázadáshoz”. Villáminterjú.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvény - szó szerinti értelmezésben - olyan súlyos következményekkel járna, amelyek miatt számos hazai nyelviskola működése ellehetetlenülne. A szervezet hiányolja a végrehajtási rendeleteket is.
A felnőttképzési törvény módosítását javasolja a kormánynak az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely szerint az új szabályozásban többek között szerepelnie kellene az egész életen át tartó tanulás cél- és feladatrendszerének, és a felnőttképzést az elmaradott térségek, hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásának érdekében kellene átalakítani.
